Nyírkáta község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 1827 fő
Terület: 38.63 km²
Népsűrűség: 47,29 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dk-i részén, a Nyírség-ben,A 471-es főút közelében található, Debrecentől kb. 67,Nyíregyházától kb. 50, Budapest-től kb. 271 km-re. Nyírbátor (Nyíregyháza, Debrecen) felől érkezve Nyírcsászári után jobbra, Mátészalka felől érkezve Nyírmeggyes-en balra kell letérni a 471-es főútról. Közeli városok: Mátészalka és Nyírbátor.

Nevének eredete

A község hivatalos neve 1955 óta Nyírkáta, annak alapján, hogy a falu első ismert birtokosa a Káta nemzetség tagja volt. A Nyír- -előtag a Nyírség tájegységhez való tartozást fejezi ki, egyben megkülönbözteti más Káta nevű településektől.

A települést 1955-ig Gebe néven nevezték. Ez puszta személynévből keletkezett, tehát a település X-XIII. század-i megülésére valló névadás. Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt (<latin Gebhardus, illetőleg német Gebhard, Gebhart) becézett változatával azonos.

A közfelfogás azonban a Gebe helységnevet a magyar Gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozta kapcsolatba. Ezt a lakosság sértőnek találta, és a községnév megváltoztatását kérte. A hatóság ekkor adta a településnek a Nyírkáta nevet.

Története

Gebe neve az oklevelekben 1332-1334 között, a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először, ekkor már egyháza is volt. András nevű papja ugyanis öt, illetve egy garas pápai tizedet fizetett. A falu neve a pápai tizedjegyzékek előtt oklevelekben nem található, de birtokosa a Káta nemzetség-beli Csaholyi család egyik tagja, már egy 1286. évi határjárásban ezt a területet képviseli. Az nincs eldöntve, hogy a megtelepítésben a Kátáknak volt-e szerepük, csak az bizonyos, hogy ez a Csaholyhoz (Nyírcsaholy) közel fekvő település már korán az övék volt.(Maksai)

1547-ig a Csaholyi birtoktest sorsát élte, amikor az elhunyt Csaholyi Imre leányát fiusították. Megkapták a birtokot, és Anna révén a férjé, Melith György-é, Katalin révén pedig Petrechevich Miklós-é lett(Vityi 12).

A XVIII. század-ban többen kaptak rá királyi adományt, így a Teleki, Péchy, Irinyi, stb. családok.

A XIX. század-ban ugyanezek a családok birtokolták.

1810-ben Bay Györgynek van itt birtoka.

A XX. század elején határának nagyobb része a herceg Odescalchyaké volt (Borovszky)

A falu határát 1845-ben tagosították, ekkor különítették el az úrbéri földeket a földesúri birtokoktól.(Pesti F. 1864.)A falunak önálló általánosiskolája van, az utóbbi évtizedekben sok új lakóház épült.

Lakói nagyrészt mezőgazdaságból élnek, de sokan járnak el dolgozni a közeli nagyvárosokba is.

Vasútja nincs, azonban a szomszédos falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Nevezetességei

Református templom

Következő községek

További községek